Hogy mit használt? Azt meg tudom mondani, mit hoztam el a beszélgetésekről. Hogy mit használt, annak megválaszolása egy hosszabb folyamat eredménye lesz.

Mit is hoztam el…?

• Tudom, hogy vezetőnek senki sem születik, bár vannak adottságok, ezt sem árt tanulni, és az eredményességhez gyakorolni bizonyos dolgokat.
• Tudok tervezni – igyekszem minden napomat előre, mik azok a lényeges dolgok, amiket el kell végeznem (előtte este megírom magamnak messengeren, másnap amint elvégeztem, pontonként jelzem vissza ugyanott).
• Csoportvezetőként az alapelvem az, hogy semmi olyat nem kérek a kollégáimtól, amit magam ne tennék meg. Ám ez nem azt jelenti, hogy nekem is kötelező minden percet ügyfelek között töltenem – elvonulhatok lelkiismeret-furdalás nélkül a vezetői feladataim elvégzésére.
• Ne csak a napjaimat tervezzem meg, hanem a részlegem egy-egy projektjét is pontról pontra. Vonjak be minden résztvevőt a tervezésbe. (A legfontosabb közelgő esemény kapcsán megterveztem a részfeladatokat egészen az értékelésig. Összeültünk, megbeszéltük, ki mit vállal. Igazítottunk itt-ott olyan dolgokban, ami nekem nem jutott eszembe, de fontos. Mindenki tudja, és teszi a dolgát. (Fontos az ellenőrzés! Ha itt-ott szükséges, tudjak segítőtársat adni a feladat elvégzéséhez.)
• A magasabb státuszú vagy más területeken képzett értelmiségi mellett sem vagyok alárendelt státuszban.
• Ne feszélyezzen, hogy mit is szól majd egyik-másik – attól még megy a világ előre.
• Tudnom kell felnőttként reagálni egy-egy helyzetre, az alárendelt gyerek helyett. A múlt elmúlt, most MA van. Teszem a dolgom, egyenrangú felnőtt emberként.
• Be kell gyakorolnom egy-két szuperintelligens „leszerelő” módszert a lekezelésre, fölényességre.
• Ne menjek bele játszmákba, ne magyarázkodjak.
• Ha kudarc ér, akkor mi van? (Feláll, koronát igazít, megy tovább).